Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára kibocsátott a világ legkisebb aranyérméje

Hírek - Események
Vissza a főoldalra
A KOSÁR TARTALMA
Jelenleg a kosár tartalma 0 tétel
Összeg: 0 Ft
Kosár tartalmának megtekintése
Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára kibocsátott a világ legkisebb aranyérméje
2010-08-04

 

 


 

A Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos arany és 5000 forintos ezüst emlékérmét bocsátott ki Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel magyar érme először került be a világ legkisebb aranyérméje elnevezésű nemzetközi gyűjtői érmeprogramba.

Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel magyar érme először került be a világ legkisebb aranyérméje elnevezésű nemzetközi gyűjtői érmeprogramba. Az aranyérmét Ifj. Szlávics László, az ezüstérmét Kiss György tervezte. A két emlékérme érmeképe részben megegyezik: mindkét érme előlapján megtalálhatóak a kötelező érmeképi elemek (az "5000 forint" értékjelzés, a "Magyar Köztársaság" felirat, a "2010" verési évszám, valamint a "BP." verdejel).
Az arany emlékérme hátlapján Erkel Ferenc portréjának részlete látható. A portrérészlettől balra, egymás alatti vízszintes sorokban az "Erkel", a "Ferenc" és az "1810-1893" felirat olvasható az emlékérme szélén pedig Ifj. Szlávics László tervezőművész mesterjegye található. Az ezüst emlékérme fő motívuma Erkel Ferenc szülőháza, hátlapján pedig Erkel Ferenc portréja látható, alatta Erkel Ferenc aláírása. A portrétól balra az "1810", jobbra az "1893" évszám olvasható. Az emlékérme szélén, az aláírás alatt Kiss György tervezőművész mesterjegye található. Az arany emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 0,5 gramm, átmérője 11 mm, széle sima; az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az arany emlékérméből 10 000 darab, az ezüst emlékérméből 5000 darab készíthető - közölte az MNB.
Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel magyar érme először került be a világ legkisebb aranyérméje elnevezésű nemzetközi gyűjtői érmeprogramba. Az aranyérmét Ifj. Szlávics László, az ezüstérmét Kiss György tervezte. A két emlékérme érmeképe részben megegyezik: mindkét érme előlapján megtalálhatóak a kötelező érmeképi elemek (az "5000 forint" értékjelzés, a "Magyar Köztársaság" felirat, a "2010" verési évszám, valamint a "BP." verdejel). Az arany emlékérme hátlapján Erkel Ferenc portréjának részlete látható. A portrérészlettől balra, egymás alatti vízszintes sorokban az "Erkel", a "Ferenc" és az "1810-1893" felirat olvasható az emlékérme szélén pedig Ifj. Szlávics László tervezőművész mesterjegye található. Az ezüst emlékérme fő motívuma Erkel Ferenc szülőháza, hátlapján pedig Erkel Ferenc portréja látható, alatta Erkel Ferenc aláírása. A portrétól balra az "1810", jobbra az "1893" évszám olvasható. Az emlékérme szélén, az aláírás alatt Kiss György tervezőművész mesterjegye található. Az arany emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 0,5 gramm, átmérője 11 mm, széle sima; az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az arany emlékérméből 10 000 darab, az ezüst emlékérméből 5000 darab készíthető - közölte az MNB.


Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója. 

 

 

 

 

 


Kapcsolatfelvétel
06 20 393 4092
HÍREK - ESEMÉNYEK
Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára kibocsátott a világ legkisebb aranyérméje
Copiright 2010. xantal.hu - Minden jog fenntartva! - Az árváltoztatás jogát fenntartjuk.       Üzleti és szállítási feltételek       Created by: Extreme Web Design & Graphics Studio